2019. június 8-án került sor a Szent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat fenntartásában működő Gyermekvédelmi Központok éves zarándoklatára.

A zarándoklat napján reggel 7 órakor találkoztunk Hajdúnánáson, mi a Hajdúsági Görögkatolikus Gyermekvédelmi Központ apraja-nagyja: nevelőszülők és nevelt gyermekeik, lakásotthonban dolgozó gyermekfelügyelők, a lakásotthonok vezetői, a központi irodánkban dolgozó különféle szakemberek, pszichológusok, fejlesztő pedagógusok, a vezetőség minden tagja, és ami a legfontosabb: a gyerekek.

Innen 2 autóbusszal utaztunk Nagykállóig, ahol egy rövid szünet után, az intézményünk saját, egy munkatársunk férje által faragott keresztet, a lelki vezetőnket és a diakónus atyát követve elindultunk a Szűzanyához.

Az út során tartottunk egy hosszabb pihenőt Kálósemjénben, ahol a parókus atya röviden bemutatta nekünk a templomuk történetét. A hűs templomkert lehetőséget és helyet biztosított nekünk a pihenésre, hogy a még előttünk álló távolság megtételéhez szükséges erőnk a rendelkezésünkre állhasson. Elfogyasztottuk az energiát adó tízórainkat, mindenkinek beragasztottuk a cipője által feltört lábát, a hirtelen érkezett melegre nem jól felkészült társainkat fényvédő krémekkel láttuk el.

A kisebb pihenőinket az út mentén elhelyezett kereszteknél tartottuk, ahol imádságokkal készültünk célunk eléréséhez.

Kellemes, örömteli és sokak számára a megkönnyebbüléssel vegyes érzések kerítettek minket hatalmukba, amikor megérkeztünk Máriapócsra, a Bazilika előtti térre. Itt mindenki újra felfrissülhetett azon idő alatt, míg megvártuk a társintézményünk képviselőit.

A Bazilikában Gánicz László lelki vezetővel közösen elimádkoztuk a Paraklisz szertartását. A fárasztó út után testünknek-lelkünknek jólesett az itt eltöltött idő.

Az ebéd tartalmas és finom volt, amit a zarándokház előtt felállított rendezvénysátorban, kulturált körülmények között fogyaszthattunk el. A felnőtteknek egy kávé, a gyerekeknek pedig egy fagylalt koronázta meg a napot.

A hazafelé vezető út csendes és nyugodt volt. Köszönhető ez valószínűleg a fizikai fáradságnak és a lelki töltekezésnek.