„Vannak napok, melyek nem szállnak el, de az idők végezetéig megmaradnak, mint csillagok ragyognak boldogan, s fényt szórnak minden születő tavasznak. Ó nagy nap, szép nap, légy örökre áldott, Hozz mindig új fényt, új dalt, új virágot.”

Újszászon, a Szent Márton Görögkatolikus Szociális Szolgáltató Központban Juhász Gyula Március idusára című versének ezen soraival kezdődött 2025. március 14-én – az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 177. évfordulóján - az a rendezvény, amelyen mély tisztelettel emlékeztünk meg azokról a hősökről és áldozatokról, akik 1848-ban példaértékű cselekedetet hajtottak végre, amikor szembeszálltak az elnyomó hatalommal. Intézményünkben minden évben törekszünk arra, hogy más-más nézőpontból mutassuk be az egykori jeles napok eseményeit. Műsorunkkal az idén a szabadságharc legifjabb hőseinek, az akkor élő gyermekeknek állítottunk emléket, hiszen a fennmaradt sorozási iratok szerint az 1848/49-es magyar honvédseregben sok tizenéves gyerek vett részt futárként, felderítőként, nyargoncként, de voltak közöttük írnokok, dobosok, tüzérek és huszárok is. Lelki vezetőnk, Tóth Ferenc atya által elmondott szavak a hazaszeretetről, felebarátaink iránti elkötelezettségről, leleményességről, bátorságról szóltak, és azt a Kossuth Lajos által a kápolnai csata után elmondott imát is meghallgathattuk, amely egykor sok magyar lélek sóhaját emelte Isten trónusához. Rendezvényünket megtisztelte jelenlétével Kaló Istvánné Újszász város alpolgármester asszonya, aki a rendezvény zárásaként Kovács Anett intézményvezető asszonnyal és Mészárosné Csiger Krisztina ápolásvezető asszonnyal közösen elhelyezte az emlékezés virágait a hősök emlékére állított kopjafánál.