Társadalmi szintű párbeszéd kezdődött

A csendtől a szóig címmel nemzetközi gyermekjogi szimpóziumot rendeztek október 15-én a Pannonhalmi Főapátságban egyházi intézmények, valamint gyermekvédelemmel foglalkozó állami és civil szervezetek részvételével.

A konferenciára több mint félezer résztvevő gyűlt össze a bencés gimnázium tornacsarnokába. A rendezvényre regisztrált háromszázharminc intézmény képviseletében iskolaigazgatók, tanárok, gyermekvédelmi szakemberek érkeztek a Pannonhalmi Főapátság és a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány szervezésében, Áder János köztársasági elnök fővédnöksége alatt megtartott szimpóziumra. A gyermekbántalmazásról, és azon belül az iskolai erőszakról hallhattak előadásokat, és gondolkodhattak együtt a megelőzésről, a sürgős lépéseket kívánó helyi, és országos teendőkről, a társadalmi párbeszéd lehetőségeiről.

Történelmi pillanat részesei lehetünk – mondta megnyitójában Hortobágyi Cirill pannonhalmi főapát, aki örömét fejezte ki, hogy „a gyermekek védelmének szent ügye, az erőszak, a bántalmazás és a visszaélések megszüntetése, az oktatás-nevelés átlátható, biztonságos kereteinek megteremtése közös nemzeti ügy lehet, és ennek érdekében a világnézeti kérdésekben különféle módon gondolkodó szervezetek is képesek együttműködni.” A főapát kiemelte: „A rossz csendet, a bűn, a cinkosság, a gonoszság elhallgatásának csendjét meg kell törni a nyilvánosság köreinek tágításával. Azért kell megtörni, hogy az emberi méltóság ne sérüljön tovább és úgy kell megtörni, hogy az emberi méltóság ne sérüljön tovább.” Ezen a téren a Pannonhalmi Bencés Gimnázium és a főapátsági vezetés példamutató módon járt el 2014-ben, amikor egy napvilágra került gyermekbántalmazási ügyet a nyilvánosság elé tárt, majd a történtek következményeként a gimnáziumban rendszerszintű, preventív gyermekvédelmi programot vezettek be, és működtetnek jelenleg is, szakértők bevonásával.

A kerekasztal-beszélgetésben a résztvevők hangsúlyozták, hogy a gyermekvédelem terén sürget az idő. Hardi Titusz OSB, a Pannonhalmi Főapátság oktatási igazgatója meg is fújta a sípot (nem csak a képzeletbelit), mert a „terepen dolgozók már pontosan látják a helyzet súlyosságát”, Lápossy Attila, az AJBH Esélyegyenlőségi és Gyermekvédelmi Főosztály főosztályvezető-helyettese a hiányzó jogtudatosságra hívta fel a figyelmet, valamint arra, hogy az iskolai bántalmazási, zaklatási esetekben sajnos azt tapasztalják, az intézményi válaszok elmaradnak, vagy elégtelenek, hibásak. Karolin Kuhn SSND, a Pápai Gergely Egyetem (Róma) kiskorúak védelmével foglalkozó központjának szakértője hozzátette: a pedagógusok elfoglaltak, alig tudják besűríteni a feladataik elvégzését a nap 24 órájába. Azt javasolta, hogy az adott intézményben meg kell keresni azokat a tanárokat, akik hajlandók elköteleződni a gyermekvédelemben, és fel kell őket szabadítani erre (kevesebb óraszámmal).

A beszélgetés-panel ideje alatt egy óriáskivetítőn a hallgatóság kommentjei is megjelentek: többek közt jelezték, hogy a változás legfőbb akadálya az intézményekben tapasztalható fásultság, közönyösség, a vízió hiánya, az ismerethiány, a lustaság, az értékközösség hiánya. A pannonhalmi szimpóziumot egy színpadi előadás zárta, a Klamm háborúja. A szótól a csendig – egy tanár vallomása című monodrámát Kai Hensel azonos című műve alapján László Sándor adta elő Mezei Kinga Jászai Mari-díjas színész rendezésében.

Fotó: Lambert Attila

Körössy László/Magyar Kurír