A füzesgyarmati Szent Mihály Görögkatolikus Idősek Otthonában ismét bebizonyosodott, hogy az együtt töltött idő, a közös munka és a régi hagyományok felelevenítése képes emlékeket és szíveket összekötni.

Egy kellemes délelőttöt töltöttünk el közösen, hogy a régi családi recepteket elővéve finom süteményt készítsünk. Olyat, amelynek már az illata is az otthon melegségét idézi fel. A tálak előkerültek, a liszt óvatosan szitálva a gyúródeszkára, a megsárgult receptlapok felsorakoztak, melyeket az ellátottak hoztak magukkal. A közös sütés nem csak kellemes elfoglaltság volt, hanem valódi élményterápia is. A régi mozdulatok felidézése, az ismerős illatok és ízek emlékeket idéztek elő, beszélgetéseket szőttek, újra előhozva a régi történeteket és mosolyokat.
„Régen minden ünnepre én sütöttem a süteményeket” – mondta az egyik ellátottunk, aki részt vett a programon, miközben gyakorlott kézzel szaggatta a süteményt és tette a tepsibe. A közös munka végére nemcsak a tepsik teltek meg finomságokkal, hanem a konyha is megtelt jókedvvel nevetéssel. Az elkészült süteményeket közösen kóstoltuk meg – intézményünk lakói és munkatársai. A régi idők süteménye nem csak finom volt, hanem egy kicsit visszahozta a múltat is, azt az időt, amikor a család összegyűlt a konyhaasztal körül. Ez a délelőtt ismét bebizonyította, hogy az otthon valódi élményeket jelenthet az ellátottak és az egész közösség számára. Az „otthon ízei” nem csupán receptek, hanem a közösen átélt pillanatok, amelyek összekötik az embereket és örömet visznek a mindennapokba.