Szólt a zene és állt a bál március 2-án Nyíracsádon, ugyanis a Debreceni és Nyírségi Görögkatolikus Gyermekvédelmi Központ I. számú gyermekotthona ekkor tartotta a rendes évi farsangi mulatságát.

Tóth Elek parókus atya jóvoltából – aki rendelkezésünkre bocsájtott egy különtermet – nem kellett sok jó embernek kis helyen elférnie, bőven volt terünk a mulatozásra.

A Nyíracsádi lakásotthonaink apraja és nagyja már előző nap a helyszínen buzgólkodtak, hogy feldíszítsék és berendezzék a termet, így szombaton már csak a szórakozással kellett törődnünk. Jelmezes felvonulással kezdődött a mulatság. Volt itt minden: hercegnő, gorillák, üzletember, állatorvos, boszorkány, modell, bohócok, cowboy-ok és cowgirlök, pingvin, sőt még selfie királynő is. A jelmezes bemutatkozás után farsangi totóban bizonyíthatták tudásukat a gyerekek. A tudás-párbaj a lakásotthonok közt zajlott, összedugták a fejüket gyerekek és felnőttek, így mindenki helyes válaszokat adott.

Az elmepárbaj után következtek a játékos és ügyességi feladatok: muffin-evő, tejszínhab-nyaló, joghurtevő verseny, gabonagolyó fűzés, gyufás és újságpapíros tánc, lufi fújó verseny, tekézés kicsit másként, végül az emelkedett hangulat megkoronázásaként limbó és székfoglaló.

A tartalmas délelőtt meghozta az étvágyat, így nagy volt az öröm, amikor megérkezett az ebéd. Étkezés előtt Elek atya mondott áldást. A finom gyros tál hamar elfogyott, a desszert pedig gyümölcs volt, amit parókus atya biztosított a gyerekek számára.

A mulatság zárásaként az eredményhirdetés következett, amit már mindenki izgatottan várt. Elismerésként csokoládét kaptak a feladatokban legjobban teljesítők és négy kategóriában a fődíjak is gazdára találtak: a totó győztese a Zrínyi utcai lakásotthon lakói voltak, a legjobb táncos kategóriában a Malom utcai otthon két gyermeke győzedelmeskedett, a legaktívabb résztvevő a Téglási lakásotthonunkból érkezett, a legjobb díjat pedig a debreceni Kosárfonó utcai otthon két „gorillája” nyerte.

Jóleső fáradtsággal indultunk haza a nap végén, melyről sok vidám emléket őrzünk meg emlékezetünkben. Reméljük, hogy jövőre ugyanitt folytathatjuk a mulatozást!

Szabóné Iván Ibolya

Fejlesztőpedagógus