Ezen a héten Tóth Ferenc atya, az újszászi Szent Márton Görögkatolikus Szociális Szolgáltató Központ lelki vezetője ad lelkesítést, bátorító szavakat adventi gondolataival számunkra.

„Háztartásainkban manapság praktikus okokból ritkán gyújtunk gyertyát vagy lámpást, hogy a sötétben világítsunk. Az ünnepi, meghitt pillanatokban azonban szívesen díszítjük a jeles pillanatokat ezekkel a különleges fényekkel. Szeretjük a pislákoló fényességet meghittsége, szelídsége, játékossága miatt. Az imádságunk idején is segítségünkre van a láng összeszedettsége, tekintetet vonzó valósága. A fény jelenléte azonban nemcsak a bennünket körülvevő világban tapasztalható meg” – kezdte elmélkedését Ferenc atya.

„Az előttünk álló hetekben számos kezdeményezésben részt vehetünk, ahol az ünnepi készülődést szolgáló alkalmakon fényt – lángot is gyújtanak. A böjti időben különösen is itt van az ideje annak, hogy a mértékletesség és jócselekedetek gyakorlása közepette felerősítsük a világosság – fényesség – tisztaság iránti olthatatlan vágyunkat. A homályban meggyújtott gyertya nem a sötétséget hangsúlyozza, hanem megmutatja, megerősíti a körvonalakat, máshogyan alig látható részleteket tár a figyelmes szemlélő elé.

A karácsonyi böjti időben teremtsünk bátran alkalmat arra, hogy a szemünket, figyelmünket átadjuk a világosság szemlélésének és eközben engedjük, hogy a lelkünk is kövesse testünk „mozdulatait”. Figyeljük meg csendben, nyugodtan, hogy a meggyújtott láng hogyan tölti be a teret, ad fényt - meleget, helyezi át a hangsúlyokat, ad új benyomásokat, mindeközben hogyan emészti fel önmagát. A böjti erőfeszítéseink során lássuk meg azt a jót, amit magunkban és körülöttünk felfedezhetünk. A Krisztus születését várók lelkületével, mint a meggyújtott láng fényénél tapasztaljuk, engedjünk teret az isteni szeretet világosságának. Adjunk teret és időt, hogy az életünk részletei, szereplői, eseményei megújult fényben mutatkozzanak, legjobb „arcukat” mutathassák meg nekünk” – folytatta.

Tóth Ferenc befejezésül a következő tanítását mondta el nekünk: „Engedjük, hogy a napkeletről érkezett bölcsek kíváncsisága, kitartása megihlessen. Keressük bátran és állhatatosan a kisded Megváltót. Ők szívükben világos vággyal indultak Betlehem felé »Mert láttuk csillagát felkeltében, és eljöttünk, hogy hódoljunk neki.« (Mt 2,2) A készület idején olyan utat járhatunk be, ahol nem csak saját kicsinységünket, töredékességünket, hiányosságainkat tapasztalhatjuk meg a bűnbánat gyakorlásában. Felismerhetjük az élet dicsőséges - ragyogó Urát, aki a Neki szóló tiszta szívű hódolatot és hálaadást végző embert örömmel és áldással ajándékozza meg.”

Egy hét múlva Lukács Imre atya, az Istenszülő Oltalma Görögkatolikus Szociális Szolgáltató Központ hajdúnánási lelki vezetője ad egy újabb buzdítást, tanítást, hogy minél bensőségesebb módon éljük meg a karácsonyi készületünket.

Palánki István