A füzesgyarmati Szent Mihály Görögkatolikus Idősek Otthonában május 10-én megemlékeztek a madarak és fák napjáról.

Az ellátottak kézműves foglalkozás keretein belül készítettek különböző technikával és anyagokkal madarakat, fákat. Szó esett a fák környezetvédelmi szempontból való fontosságáról, a madarak természetben betöltött szerepéről.

1902. március 19-én az európai államok egy, a mezőgazdaságilag hasznos madarak védelmét szolgáló egyezményt írtak alá. Ez az egyezmény volt hazánkban a madarak és fák napja vezetésének közvetlen előzménye. Az ünnep hivatalos bevezetésére azonban 1906-ban került sor. 

Jusson hát eszünkbe legalább most, a legpatinásabb zöld ünnepen, amely már több mint egy évszázada itt született Magyarországon, hogy a vadon élő növény és állatfajok kipusztulásának ütemét már nem években, nem napokban, hanem órákban és percekben mérik.

„Fa nélkül egy fillért sem ér a táj.

S üres a fa, ha nincs rajta madár.

Én azt hiszem nem kelne föl a nap,

Ha nem lennének fák és madarak.

(Horváth Imre)