Húsvétra hangoló lelki napon vettek részt a közelmúltban Máriapócson a Szent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat munkatársai.

A nagyböjti időszak szellemiségéhez igazodó, a lélek megújítására, megtisztulására és annak megerősítésére is fókuszáló lelki napot tartottak a Szent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat több mint 150 munkatársa részére. Az egész napot átölelő program a máriapócsi kegytemplom szentélyében kezdődött, ahol dr. Seszták István főhelynök atya elmélkedésében a Mester és tanítványai kapcsolatáról, a tanítványi létről is beszélt a lelkigyakorlatozóknak.

-A tanítvány az, aki úgy éli az életét, hogy - a tükörbe nézve - a Mester tekint rá. Jézus világosan és egyértelműen „megválaszolja” a tanítványok emberi gyarlóságait, gyengeségeit, versengéseit, amikor kijelenti: „Közöttetek azonban ne így legyen. Ha valaki közületek nagy akar lenni, legyen a szolgátok, és ha valaki közületek első akar lenni, legyen mindenkinek a szolgája. A tanítványi létet követve itt a földön próbáljuk szolgálatként felfogni az életünket – mondta dr. Seszták István.

Légy az én segítőm!

A lelkigyakorlat ezután a Családvárban folytatódott, ahol - a négy megyéből érkező munkatársaknak –dr. Papp Miklós görögkatolikus atya, morálteológus jó gondolatokkal „olajozta”, építette a lelkét.
-Légy az én segítőm! – a szolgálatomban, a családomban, a szegénységemben, a betegségemben - kezdte gondolatmenetét a lelkinap előadója. - A kereszténység legnagyobb ünnepe előtt különösen szükség van a lélek megújítására, a lelki töltekezésre azoknak, akik „terepen” vannak, ott, ahol sok a segítségre szoruló, ahol sok a fájdalom, a bánat, az elesettség. Azért jöttünk Máriapócsra, hogy mindenkibe jó gondolatokat ültessen az Isten – mondta dr. Papp Miklós, aki ezt követően nyolc gondolat köré csoportosította – az idősotthonokból, a rehabilitációs- és szociális központokból érkező munkatársaknak szóló előadása mondanivalóját.

BETLEHEMI ELSZÁNTSÁG - Isten vágyik rá, hogy az emberek közé jöjjön, a földre, a porba. Nekünk is ezt a betlehemi elszántságok kellene magunkban felszítani, mert a munkahelyünkön nehéz feladatok, elesettek, betegek várnak ránk, de menni akarunk hozzájuk, vinni közéjük az életkedvet, a hitet. Az Úristen hívott el minket erre a munkára, s ezért legyünk hálásak, hogy adni tudunk, egy mosolyt, egy jó szót, gondosgodó szeretetet, hidat képezve Isten és az ellátottak között.

AZ IMÁDSÁG - „Tartsd meg az imát és az ima megtart téged!” Olyan helyen, ahol sok drámával találkozunk, ott imádkozni kell, mert az ima megtart minket. Az imával nem csak Istent dicsőítjük, hanem az imádság vissza fog hatni ránk. Azért kell imádkozni, mert az ima hozzátartozik a nehéz hivatáshoz. Mikor Istent dicsőítjük, akkor az ő fényéből, jó kedvéből átragad ránk is.

KRISZTUS AZ ELESETTEKBEN - „Istent látom minden emberi lényben. Amikor a leprások sebeit mosom, úgy érzem, mintha magát az Urat ápolnám”- mondta Teréz anya.
Az elesettek lesznek a tanúink odaát, az örök életben. Az ellátásra szorulók, a betegek, az elesettek tanúsítják majd, hogy kik voltak irgalmasok hozzájuk, kik ápolták őket, kik kötözték be a sebeiket.

A KEMÉNY SZERETET IS SZERETET - A szeretet gyengéd is, kemény is. Életünk során mindkettőt „alkalmazni” kell. Krisztusban is van kemény szeretet, például mikor keményen szól a tanítványokhoz. A szeret nem azt jelenti, hogy a felek között nincsenek viták. A családon belül, a munkahelyen is vannak nézeteltérések. A különböző véleményeket ütköztetni kell, hogy abból egy jó dolog, egy jó megoldás szülessen.

A LELKIISMERETESSÉG - A lelkiismeret a legjobb énem, a legjobb önmagam, mintha rászólna a mostani énemre, hogy melyik irányba haladjak. A lelkiismeretünk Krisztustól tudja, hogy melyik a helyes irány, ezért érdemes Krisztussal kapcsolatban lenni. A lelkiismeret azt akarja, hogy éljünk igazán, legyünk legjobb önmagunk.

A SEGÍTŐ SEBEI - A sebekkel foglalkozni kell, mert benne vannak az életünkben. Törődni kell a testtel, a lélekkel. Önök olyan munkahelyen dolgoznak, ahol programozva van, hogy „sebeket” kapnak, s ahol sok a seb, ott szükség van a feszültségoldásra. Amikor a hálátlanság sebeit kapják, akkor gondoljanak arra, hogy Krisztus Urunk is tíz leprást gyógyított meg, de csak egy jön vissza megköszönni.

HIERARCIA ÉS DEMOKRÁCIA - A hierarchia és a demokrácia együttműködése nagyon kényes „társasjáték”, tanuljuk ezt a „társasjátékot”, hogy az egyházi intézményekben hogyan kell csinálni.
A munkahelyi légkör kialakításáért mindenki felelős, a vezető és a beosztott is. A jó munkahelyi környezet úgy alakul ki, hogy mindenki hozzátesz egy kicsit.

A SZÉP EREJE - Az ókori görögök azt mondták, hogy az igaz, a jó és a szép visz minket a teljesség, az Isten felé. A széppel foglalkozni kell, legyen jelen az életünkben. Kultúra is kell, hogy ne érezzük magunkat cselédnek. II. János Pál pápa szerint a „kultúra az, amitől emberebb lesz az ember”. A kultúra nem csak pihenés, szórakozás, hanem a kultúra Istenhez emel, az értékhez, a jósághoz, a szeretethez. Gyógyítja a sebeinket, ezért fontos, hogy a kultúra kerüljön be az otthonokba, az intézményekbe is – szögezte dr Papp Miklós atya.

A morálteológus atya a nap második részében az ikonfestészet szépségéiről tartott előadását a Szent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat munkatársainak, melynek során a nagyhét és a húsvéti ünnepek liturgikus képeit elemezve.  

-Az ikonok fátylak. A festők pedig a fátylakon a hitet festik meg. Mi azt valljuk, hogy az ikonoknak két alkotójuk van: Isten és a festő, együtt fogják az ecsetet, hitben, imádságban. Az ikonokon nem egyszerű esztétikai ábrázolást látunk, hanem a képek meg akarnak bennünket szólítani, mint a szentírás sorai – tette hozzá dr. Papp Miklós morálteológus.

A délután folyamán a munkatársak a Csodavárból a Máriapócsi Nemzeti Kegyhely fatemplomába vonultak, ahol az atya parakliszt tartott.

Az egész napot átölelő program lehetőséget biztosított munkatársainknak arra, hogy közelebb kerülhessenek Krisztushoz, személyesebbé váljon a vele való kapcsolatuk és teljesebbé a húsvét ünnepére való készülődésük.