Az idősek világnapján köszöntjük mindazokat, akik hosszú élet munkáját, tapasztalatait tudják maguk mögött. Akik megvívták már az élet nagy, merész csatáit és az élet adta tapasztalataik idővel bölcsességgé nemesedtek. Az idősek megbecsülését, a velük való törődést szívünkből fakadó kötelességünknek kell tartanunk életünk során. A tiszteletünk magába foglalja elfogadásukat, támogatásukat, a mindennapok során.

Az idősek napja (október 1.) és az idősek hónapja (október) alkalmából köszöntötték a füzesgyarmati Szent Mihály Görögkatolikus Idősek Otthona lakóit.

Az ünnepségen az intézmény két dolgozója verssel köszöntötte az ellátottakat, majd megtekintettek egy kisfilmet, melyet az intézmény mindennapjairól készült képekből állítottak össze.

Az idősek hónapja alkalmából az intézmény énekkarának ellátottai közül hárman, a terápiás munkatársakkal Körösladányba látogattak, ahol egy tartalmas délelőttöt tölthettek el. Megtekintették a Wenckheim-Merán kastélyt – mely ma a helyi általános iskolának ad otthont -, és a Városi Könyvtárban a Manó kiállítást. Végezetül a helyi idősek részére – a Vén Márkus Vendéglőben - megtartott ünnepségen megnézték az általános iskola néptánc bemutatóját és meghallgatták a Rezeda Citerazenekar előadását, amelyben egyik terápiás munkatársuk is zemekari tag.

„Velem voltál örömömben, velem voltál bajban.

Velem voltál, ha sírtam, velem, ha kacagtam.

Meséltél és meséltél, igazakat, szépet.

Kívántam, hogy a meséd sose érjen véget.

Mit adtam én cserébe? Te azt sosem kérdted.

De talán a két szemem elárulta néked.”

(Osvát Erzsébet: Meséltél és meséltél)